2011-12-05 21:29:00

home


Ismét vekker, ismét hajnali 4. 5re jön a taxi és még fizetni is kell a szállodában. fél5 után nem sokkal lementem. számla előkészítve, tényleg 5 perc alatt megvolt a fizetés és számlázás ceremónia. Most próbáltam figyelni, hogy mikor átadják a számlát -vagy bármit- akkor én is megadjam a tiszteletet, és két kézzel vegyem át, ahogy adják. A Taxi időben megérkezett. El is kezdtünk bepakolni. de...nem fértünk be. Azonnal hivtak egy másikat. Persze ez sem volt lényegesen nagyobb, de legalább a csomagtartó üres volt, igy a 4 feladós táska befért hátra, a sok kézi meg jött velünk. Egész hamar, 1 óra alatt kiértünk, de valamiért nem 16, hanem 20 Rp/km volt az út, de pont volt még rá pénzünk. 1010 lett a vége. (mégsem 1700...)
Reptérre be. Első ellenőrzés. Csak az léphet be a reptérre, akinek van igazolása, hogy jegye van. Mivel beszállókártya ekkor még nincs, ezért még 2 nappal ez előtt, amikor volt net, lementettem a foglalásokat a gépre, amit este a szállodában kinomytattam, csak azért, hogy most eljussunk a reptér kapun túlra. Sorbanállás a check-inhez. Itt ki kell tölteni az országelhagyási kártyát, hogy lássék tényleg kimentünk... sorbanállás, sokáig. cehckin. Sajnos már tele a gép, nincs négy hely egymás mellé. talán kettőt még tudok találni...Végül sikerült neki, viszont piuféknak már nem volt hely, igy ülésszám nélkül kaptak beszállókártyát....

2011-12-05 21:24:00

BGL day


Reggel pakolás, reggeli, indulás. Korán, 9kor már ki is csekkoltunk, mert hosszú út várt ránk. Kicsekkolásnál, amig az ügyeket intézték, egy ottani srác nagoyn jófej volt, jót beszélgettünk, viccelődtünk. Ismét megbántuk, hogy nem ide jöttünk két napra .:) akkor is, ha nagyon drága hely.
9:02kor már az autóban ültünk és "repesztettünk" a kochini reptér felé. Mivel még minding sok a töntetés és az útlezárás e miatt, ezért kerülőúton mentünk, ahol láthattuk is a két ominózus gát közül az egyiket. AZért tüntetnek az emberek a gát miatt, mert már elérte, sőt 50 évvel túlhaladta az élettartamát a két gát, és nagyon sok vizet tartanak maguk mögött. Most valakinek valami joga lett a vízszinteken emelni -nem teljesen értem-, és az emberek félnek, hogy átszakad a gát, és akkor fél Kerala megyét elönti a víz. A kormány viszont nem igen tesz semmit a gát újjáépítéséért. ílletve vannak még szeizmológusok meg bíróság is a képben, de nekem még zavaros a sztori egy kicsit. AZt tudom, hogy vannak mindenféle mérőeszközeik, amik mérik a szeizmikus mozgásokat, cask nincs emberük, aki ezt értené az adatokat. Meg, hogy a bíróságok támadják a víztulajdonos vízemelési szándékát és olyan megoldásra törekednek, ami mindenkinek jó. Szóval ezért tüntetnek, és mi ezért mentünk szerpentines úton. Ez még a kisebb baj lett volna. Jobban zavart, hogy a minősége olyan, vagy...

2011-12-05 21:23:00

Elefánt-day


Reggel ébredés után már várt minket a tea a teraszon, és nem sokkal később követte a reggeli. Aztán begyújtották a motorokat, és száguldottunk vissza a kikötöbe, izgatottan készülve utolsó világjárós napunkra. Korán akartunk indulni, végül olyan fél10 felé keveredtünk az autóba. Hosszú, 150kmes út várt ránk. Nem mondom, hogy nem pörgött le párszor a szemem előtt életem filmjének első pár kockája némelyik szerpentines előzésnél. Hogy miért? Mert itt előzés úgy néz ki, hogy sofőrünk eldönti előz. Nincs senki szemben, hát usgyi. 5.ben, 1400as fordulatnál kiszáguldunk a teherautó mögül. Nem, nem kapcsolunk vissza, nem, nincs padlógáz. Haladunk. 2-3 néha akár 5el is gyorsabban mint a teherautó. ja, hogy közben feltünt valami szemben a következő kanyarban? nem baj, ez nem tántorithat minket el, folytatjuk amit eddig csináltunk. Ha motoros, elfér. (mármaikor) ha nagyobb, akkor dudálunk, villogunk, ő is. aztán valahogy túléljük. Ezt megcsináljuk sokszor. de mások is velünk szemben, szóval ez igy jó...izé normális...
Nahde útunk bevitt minkett egy hegyes részbe, ahol a Mártix egyik mondata jutott eszembe. "There are fileds, endless fileds". Csak itt éppen teát termeltek. Nagyon szép a sok tea cserje egymás mellett. Egyforma magasak, mintha sövényvágóval vágnák a tetjüket, szinte alig van ösvény köztük. szép és kész. :)
AZtán egyszercsak megálltunk, hogy itt a Fűszer...

2011-12-05 21:21:00

Pihinap


Kedden pihi napot kaptunk a szervezőktől. Ez azt jelentette, hogy 10 sharp találkozunk és beültünk az ótóba, elemntünk lefoglaltuk a masszázst délutánra. Bármennyire erősködött Béla, mi nem a 90 perces egész testest, hanem a 60 perces ajuvédikusat választuttok. Előleg kifizet, autóba vissza. Elmentünk a csatorna partra, hogy behajózunk egy madárrezervátum látogatásra. A hajóhoz érve derült ki, hogy bár a program tartalmazza a rezervátumot, a hajót nem fizettük ki, igy az most hoppsz, 700 Rp fejenkét. paff. de hát mit tegyünk? legyen. Hajóba be, kényelmes székeken elhelyezkedünk, és hajóztunk 4 órát. SZép volt, láttunk madarat, még Kingfishert is. MEg láttunk sok érdekes népeket. Itt a folyóparton élők (folyó=mesterséges csatornarendszer) folyton mosnak. A mosás pedig úgy néz ki, hogy egy nagy kőhöz (minden háznak van saját mosóköve) dörgölik és csapkodják a ruhákat. Sok helyen férfiak, sok helyen öreg nénik csinálják. A házak szintén érdekesek, mivel hol egy putri, hogy egy vadiúj sárga, vagy kék vagy rózsaszín ház van. Ránézésre mindkét típusban 1-2-3 szoba van, azok se tul nagyok. Villany van, legalábbis a vezetékek és a villanyóra erre utal. A hézakhoz el lehet jutni motorral, néhol még rikást, autót is láttam. Sok helyen a kis gyerekekkel apu volt otthon. nem nyugdídjas és nem iskolás korú nőt nemigen láttunk. Annak ellenére, hogy fotóztuk őket, mosolyogtak, sokan...

2011-12-05 21:21:00

Houseboat


Ez a napvolt az igazi lazulás napja. Reggel felkelés után, a változatosság kedvéért autóztunk egy keveset. vagy 1-2 órát. Itt egyből a partra hajtottunk, aholis a lakóhajónk várt minket. Felszálltunk, csomagjainkat is felhozták. Egyből kaptuk a kókuszt, benne a szívószállal. Ez most jobb volt, mint a múltkor Mysore-ban, de azért azt a sok levet, ami benne van nem birtuk meginni. Egyet felvágattam, hogy a belsejét is megkóstoljuk. Ekkore megfejtettük, hogy ez az éretlen kókusz, és ha megérik, akkor lesz az, amit otthon lehet venni a bótban. Közben kitöltteték velem a check-in kérdőívet, elég részletesen, majd elindultunk. 3 fő személyzet és 4 fő utas. A houseboat egy olyan hajó, amin 2-3-4 szoba van, a végében egy nagy konyhával, az elején egy nagy terasszal és a kormányos székkel. A teraszon nagy fonott karosszékekben lehet elterülni a kedves utasnak, vagy a korlátnál lévő padon ülni, feküdni. A szobák nem túl nagyok, ágy, és egy külön furdő, zuhanyzóval, WCvel. Nem is kell több. Áramot a hajó külön generátora termel, így nem annyira sokat használtuk. De légkondi volt a szobákban, be is fagysztottak estére. :)
Ahogy elindultunk -és sikeresen kiálltunk a 3 sorban egymáshoz kötött hajók közül- tisztára Poirot érzése volt mindannyiunknak. Poirot, halál a Níluson. Reménykedtünk, hogy reggelinél nem kell majd nyomozni, hogy ki tünt el :) Már nagyjából ismert közegben...

2011-12-05 21:20:00

Az utazás napja


Miez? mi a...ó megint a telefon. most fél4 van. Nem szabad lustálkodni. Get up. Get up. Get up Trinity. ...bocs az egy másik film. megint csörgés. másik telefon. ez nem jelent jót, már csak negyed órám van. Forog velem a szoba. igen, ilyen a 4 óra alávs. kevés. öltözés, elindulás. recepción én ébresztem a biztonsági őrt, az az éjszakás gyakornok portást. Beszélgetünk vlamiről, mondom jönnie kéne már a taxinak. ó, az már itt van, szólok, hogy jöjjön elő. ((ó, te hül...előbb is mondhattad volna)) Vicces, hogy az ajtő előtt, kinnn ülő biztonsági őrőn még maszk is van, hogy ne fázzon. Mint az autóversenyzőknek, hogy csak a szme látszik ki,csak ez valami vastag pamutból. egyébként kb 12 fok van. Taxi előjön, beszállok, megyünk a reptérre. Semmi extra. GPSen követem, én nem erre mentem volna, de sebaj. szundi. Reptéren megbeszéjünk nagy nehezen, hogy be ekll állnia a fizető parkolóba, mert sokat kell várni, mondtam jó. 60 pénz lesz, túlélem. Kiszállok a kocsiból, mondja, hogy akkor leállítja az órát. nem rétem, vigyorog, otthagyom. Reptér, érkezési oldal. megyek a kapu felé, morcos fegyveres őr jön -minden kapuban ül egy-, hogy hát itt bizony nem lehet bemenni, csak az indulási oldalon. Annak semmi értelme, gondolom én, nem elmenni akarok még, hanem várom az asszonyt. akkor kinn, a kordonnál megállok. Várok. A gép már leszállt. írok SMS andinak, hogy hol talál, aztán várok....

2011-12-05 21:20:00

Cochin


Ébresztő, reggeli, kicsekkolás. Meg már mint aki ezt csinálta életében. Kocsiba be, hogy elvigyen Cochi (ejtsd: kocsi)-ba. :) Mivel mostanában tüntetések vannak, ezért nem a főúton megyünk, hanem a komppal, magyarázza a sofőr, -nevezzük Bélának-. Nem baj, a kompnál fotózunk kicsit, meg levegőzünk. Nagyon fura volt, hogy miért akar az előttünk lévő autó tolatva a kompra menni. Aztán mi is. akkor láttam, hogy a komp nem komplett, mert nincs másik ki-bejárata, mint ahogy az otthon szokás. Szóval még fordunk is útközben. Először az autók és a tuktukok, aztán a motorosok és a gyalogosok szállnak be. Kifelé kicsit változatosabb, ki-mikor-tud elven szállunk. Pláne, hogy a két és háromkerekűek még forgolódnak is, hisz azokon nincsen rükverc...(hehe)
Kiszállunk. Első megálló egy múzeum. Hát annyira nem akarunk, de jó. szép régiseégek vannak ott, menjenek csak be. Hát jó. Légkondiból ki. Paff megint mellbevág a trópus. Bemegyünk. Fura mód ebben a múzeumban a kiállított tárgyakat meg lehet venni. Várjál. Nálnuk ezt nem boltnak hívják? ja, de. túristának ez múzeum. Vettünk is pár apróságot, mert ...csak. Kocsiba be. Nem, most ne menjenek ki a partra, előbb egy szép templom. vagy 600 éves. de tényleg szép. Jó. Légkondiból ki, jön az ismerős 3x fok és pára szédítő ereje. (De a hajam még tart, taft.) A tempom nem, tényleg nem szép. Először is, katolikus templom. Ez még...

2011-12-05 21:19:00

Mysore, avagy hogyan ne csináljunk sightseeinget Indiában


Hajnali 5:00 brrr. csöng a vekker. izé. telefon. Nem is lenne olyan nagy baj, ha nem lennék hozzászokva a 9órás keléshez. Mivel hozzá vagyok szokva, ezért késon aludtam csak el, ezért keveset aludtam. Még jó, hogy egy órát hagytam az indulásig..z....megint csörög a vekker. sebja, még egy szundi alatt magamhoz térek...z....megint. ááááh, nem téretem magamhoz, felkeletk, felöltözöm, ügyesen összekészítettem minten, nem kell figyelni. ok. ruha rajtam. cipő rajtam. táska...hol a táska? áh... megvan. mehetünk le, úgyis 6 lesz mindjárt. Lenn Pifuék is befutnak, kocsi is időben érkezik. beülök a leghátsó sorba. Egy darabig még figyelem, hogy merre és hogyan megyünk, aztán zzzzzzzzz....úgyis sötét van még. 8 után ébredtem fel, már sütött a nap, dudálás megvan, ok. ez még india. semmi izgalmas egyelőre, néha még bealszom, néha a tájat nézem. Kocsi, teherautó, ambassador, kocsi kocsi dzsipp, kocsi, teherautó. Mindegyik mellett 1-2-3 dudálás. néha ránk dudálnak. megy ez.
Mysore-ba érve (vezetőnk szerint) előszőr a Tipu's death place-t kell megtekinteni. SZépen elkerített hely, ahol fű van és egy emléktábla, ami azt hirdeti, hogy itt halt meg Tipu. Bárki is legyen az, gondoltam én, szép dolog tőle, hogy egy füves lekeritett helyen halt meg. :)
Ennek a helynek nem is ez volt számunkra a legérdekesebb része, hanem az az iskoláscsoport, akik itt voltak buszos kiránduláson. Nagy...