2011-12-05 21:20:00

Cochin

Ébresztő, reggeli, kicsekkolás. Meg már mint aki ezt csinálta életében. Kocsiba be, hogy elvigyen Cochi (ejtsd: kocsi)-ba. :) Mivel mostanában tüntetések vannak, ezért nem a főúton megyünk, hanem a komppal, magyarázza a sofőr, -nevezzük Bélának-. Nem baj, a kompnál fotózunk kicsit, meg levegőzünk. Nagyon fura volt, hogy miért akar az előttünk lévő autó tolatva a kompra menni. Aztán mi is. akkor láttam, hogy a komp nem komplett, mert nincs másik ki-bejárata, mint ahogy az otthon szokás. Szóval még fordunk is útközben. Először az autók és a tuktukok, aztán a motorosok és a gyalogosok szállnak be. Kifelé kicsit változatosabb, ki-mikor-tud elven szállunk. Pláne, hogy a két és háromkerekűek még forgolódnak is, hisz azokon nincsen rükverc...(hehe)
Kiszállunk. Első megálló egy múzeum. Hát annyira nem akarunk, de jó. szép régiseégek vannak ott, menjenek csak be. Hát jó. Légkondiból ki. Paff megint mellbevág a trópus. Bemegyünk. Fura mód ebben a múzeumban a kiállított tárgyakat meg lehet venni. Várjál. Nálnuk ezt nem boltnak hívják? ja, de. túristának ez múzeum. Vettünk is pár apróságot, mert ...csak. Kocsiba be. Nem, most ne menjenek ki a partra, előbb egy szép templom. vagy 600 éves. de tényleg szép. Jó. Légkondiból ki, jön az ismerős 3x fok és pára szédítő ereje. (De a hajam még tart, taft.) A tempom nem, tényleg nem szép. Először is, katolikus templom. Ez még önmagában nem baj, csak ilyet már láttaunk. Azért nézzük meg. Nem a főkapun megyünk be, mert ott állványozva van, épitkeznek. Hátsó kapunál kiirva, hogy le kell venni a cipőt. Fura keverék, de legyen. Benn egyetlen fura volt, mégpedig a padsorok fölött végighúzódó óriási legyező eszköz, amivel a kedves híveket lehet legyezni mise közben, hogy ne pusztuljanak ki. Jah és még valami. Tábla, ami hirdeti, hogy itt járt Erzsébet királynő. Templomból ki. Az árusok rápróbálnak, hogy hátha kifelé veszünk képeslapot. De nem, most sem. Pedig ezek sem egyszerűek... Talán pont azért nem. Kocsiba be, légkondi. kb 200 méter autózás -közben jól lehülés- után elhaladunk a "múzeum mellett" és megállunk a parton, ahova eredetileg mentünk volna, hogy most ez a menüpont, tessék sétálni, megnézni a kinai hálós halászokat. Kiszállás, mellbevág a meleg ismét. Sétálgatunk. Érdekesek a halászok, nem tudom mire és hogyan halásznak, de a nagy hálót leeresztik a vizbe, meg néha felhúzzák. mindenz a part mellett, és a hálók nem is vihetők messzebb. Hülye hlaak miért jönnek ide? :) Más érdekes nincs a parton, hacsak az nem, hogy visszeflé elsétálunk a templom mellett és azon az útszakaszon is, amin eddig 2szer mentük végig autóvval. Nem lett volna egyszerűbb gyalog lesétálni:) megint az igyekezet...
Az árusoktól nem veszünk semmit, de nem is nyomulnak nagyon. első "nem"-re abbafelyezik a kinálást. Ők már tudják, hogy jön másik túrista is. Az majd vesz.
Menet közben találunk egy piócát is, aki a Ferrari nevű és feliratú sárga tuktukjával akar mindenáron elvinni minket valahova, majd amikor elküldöm valahova máshova, látom, hogy lehülyetúristáz. de nemérdekel. itt már nem. Találunk egy árust, ahol van hűtőmásgnes -sehol nem láttam még, és ez után sem!- meg képeslapot is itt veszünk. Szépek a képeslapok, és nagy a választék. Már csak posta kéne.... nah majd.
Kocsiba vissza. Ebéd? "á, még nem vagyunk éhesek". Akkor Kiállítás. "hmmm jó..." Odaérünk, kb 3 perc autózás után. Fura mód ez is boltra hasonlit. Ja, hogy ez is bólt. Furáka  foglamak. a Következő bolnak mi lesz a neve? :) Kocsiba be. Légkondi. Még nem vagyunk éhesek, de mivel a következő megálló a Kochi palace 4-5k m-re van és a szállás is arra van, most együnk itt vannak jó kajáldák. Hát jó. 2 perc visszafelé az út. kiszállunk, végigsétálunk az "étteremsoron". Itthon jobb érzésű kifőzde nem néz ki igy. Műanyag székek, asztalok épp hogy megállnak a rozoga járdán, kögöttük nem eléggé bizalomgerjesző kifőzdék. A pincérek tolják a ketzünkbe az étlepot, amint elhaladunk a székek előtt. Bele nézünk2 be, de drágálljuk, igy a 3.nál kötünk ki. Félve leülünk, kérünk valami füstölőt a legyek ellen, közben válogatunk a kaják között. Mindenképp seafood. Választunk majd várunk. majd kérünk még füstölőt, a lejárt kólnáink mellé a legyek ellen. Fura, hogy itt ha Coke-ot kérsz, akkor az a Coca Cola-t jelenti és szólnak, hogy sajnos csak Pepsi-t tartanak. A legtöbb helyen egyébként Pepsi termékek vannak. Kaja kijön. Andinak és Pifunka küzdős rákot sikerült választania, de a végén mindannyian jól lakunk, visszabaktatunk az autóhoz, kézmosás üvegből, beszállás. Fáltünk eldobni az üveget, ami kifogyott, mert hát azért mégse...Sofőrünk simán kidobta a sajátját az ablakon induláskor. :)
Irány a Kochi kastély. Végre egy valódi múzeum. 5Rp belépő, fotózni tilos. Megnézzük a város történetét, a vezetők névfelsorolását. kb 50 emberből 30 ugyanaolyan nevű. :) Sokat segített tehát, amikor későbbi kiirásokban láttuk, hogy az ugyaonyanevű fia. De melyiké?:) Megtanultuk azt is, hogy Kochin vidéke az lemúlt pár 1000 évben emelkedett ki a tengerből. Meg a pincének kinevezett földszinti részen némi orgiáról készült fraskót nézhettünk meg nagy és csálé mellű nőkkel, istenekkel, magukat nyaldosó tehenekkel. Szerintem nem prüdek, perverzek. :)
Ez után még elküldött minket egy templomot megnézni, de arrafelé amerre küldött csak boltok voltak. Beszélgettük egy boltossal, akinek sok magyar barátja van, Makón? talán. Meg voltunk egy helyen, ahol szép üvegfestett lámpákat lehettt venni. Mi is bevásároltunk ruhaneműből Andinak meg ajándékba is. A templomot nem láttuk. De! Pifuék felfedezték a postát, igy a képeslapokat is elküldtük :)
Ezt követően hosszas autókázás a szállásra, ami egy világ végi hotel. WC papír nélkül. Drága, ámbátor nem finom kajával. WC papírt 3 szor kértünk, míg másnap délután kaptunk végül... Egyébként maga a hotel szép, a szoba sem volt kicsi, és a kilátás a csatornára is szép volt. A medence is kellemes. Két napunk volt ebben a szállodában.
(Internek 100 rp 1 óra, a folyosón lévő gépen. :) )