2009-06-01 10:30:00

Zürich & Google

Az úgy kezdődött, hogy volt egy játék az internet nagy világában. Ész nem sok kellett hozzá, csak kattintgatni kellett, szóval nekünk való volt :) Játszottunk is. BMP nyert egy almás laptopot, és Miki pedig nyert egy utazást Zürichbe, és egy látogaátst a Google zürichi telephelyén. A bácsi volt annyira jófej, hogy engem vitt magával. Igy lettem én a +1 és igy jutottam ki Zürichbe. Csütörtökön reggel 7kor indultunk, apum vitt ki minket a reptérre. Vártunk. Becsekkoltunk. Vártunk. Felmentünk a gépre. Repültünk. Néztük a tejfölt. Ettünk, ittunk. Leszálltunk. A számunkra kirendelt airport shuttle már ott volt, nagy nehezen megtaláltuk, és szépen felszálltunk. Ekkor már éreztük, hogy vannak apróságok. Pl az aknafedelek, pótlások a sáv közepén vannak. Ha mégsem, akkor csak látni lehet, de érezni nem. Vajon hogy csinálják? először nem értettük, de már ekkor feltünt, hogy nem trabanttal, meg suzukival furikáznak ott a népek. Nem értek az autókhoz, de komplett kertesházak, kastélyok szaladgáltak az úton. A Porshekat felismertem. Meg a Merciket is, bár ezeken azt láttam csak, hogy nem alapkivitel, hanem sport... Néha feltünt 1-1 Aston Martin, Ferrari, Bentley.... Jó, láttunk egyszer egy trabantot is, de már az is kabrió volt. ;-) meg volt néha astra és 1(!) fiesta is. Nah de itt még nem tartunk. A szállodában kiderült, hogy nem tud a néni a foglalásunkról. Aztán megtalálta. Akkor meg azt nem találta, hogy ki van fizetve. De aztán ez is meglett. nem kicsit volt szétszórt a nő. A szoba sima szállodai szoba, semmi emlitésre méltó nincs, hacsak az a tény nem, hogy nem volt szabaditsátok ki wifit (free wifi). a netezést nem adatmennyiségre mérik, hanem időre. Fél óra 5 buznyák, azaz kb 1000 forint. anyád. De legalább áram van. azaz nincs, mert a földelt csatlakozóóhoz átalakitó kell... de legalább az átalakitó ingyá van, csak kérni kell. Ami Mikinek nagoyn tetszett, hogy a szobák számozása kind of összevissza van. Növekvő számsorrend stimmel, de páros számú szobákat elrejtettké máshol, nemtom hol :) A szállás elfoglalása -és a netlehetőségekkel való szembesülés- után elmentünk sétálni. Besétáltunk a központba, ami kb 3 km-re volt. Közben megcsodáltuk a villamost, meg a sinek közé ültett füvet. Na jah. Ráébredtünk arra is, hogy a kaja árak a bótban kb 2-3szoros áron vannak mint itthon. meg is kezdtük a magyarozást. Szeletelt kenyér, párizsi, sprite. Parkban padra leül, és elfogyaszt. közben arra lettünk figyelmesek, hogy a szomszéd padon étkező anyuka, apuka, gyerek ismerős nyelvet beszél... legalább nem voltunk egyedül. :)
A város szép, a felújitások ellenére. és igenis a fű zöldebb. sokkal. :) az utca tisztább. Az emberek sokfélék. Láttunk sok indiánt is, amin meglepődtem. Ami nagyon tetszett, az az a megálló, -hév vagy mi a szösz- ahol egy lépcső vezet le a föld alá. azaz a folyó alá. Hidról, a vizbe... Vannak templomok, van tópart, amit elneveztünk Vörösmarty térnek, mert itt gyűlt össze mindenki, randizni, beszélgetni, napozni, sörözni, miegymás. A Budai:) oldalon a hegyen szűk kis utcák, szép boltok, ötletes kirakatok, jófej eladók vártak minket. Favoritom lett a teázó, ahol kis kupacokban ki volt rakva a tea a kirakatba, és a térképpel egy madzaggal összekötve, hogy honnan jött. Volt egy hasonló, ahol mindenféle magvakat, aszalt cuccokat, örleményeket árultak. Ez Miki kedvence volt. :) A Lush szappanos boltnál pedig vagy 5 kiló szappan volt az utcára kirakva, hogy nézd, szagold. A boltban az eladó kislány meg nagyon jófej volt. mosolygós, segitőkész, de nem tolakodó. Ha itthon ilyenek lennének nem mernék boltba bemenni, emrt vásárolhatnékom támadna. ... de ez a veszély nem fenyeget... :-/ A pályaudvar is szép, áttekinthető, és jó forgalmas. Mesélték, hogy a menetrend az szent. Vonat, busz, villamos, mindenhol. Láttuk is, amikor a villamosmegállóban ki voolt irva, hogy a 2es villamos 3 perc mulva jön. és télleg akkor láttad meg a vilamost a szomszéd sarkon, amikor a kijelzőn az 1 0-ra váltott. :)
Látványban tetszett még, hogy az összes köztéri növény valami naaaagy, 150 magas cserép izében volt, amik mindegyike külön dekorálva volt valami téma szerint. Feltüntetve a szerző, cim meg minden. van is jópár kép :) Nem semmi volt az sem, hogy a tópratról körbenézve láttuk az egész hegyvilágot. Havas hegycsúcsok, zöld mezők, feketéllő erdők. Ilyenkor olyan indulhatnékja támadt az embernek, hogy ha lett volna autónk, valszeg elindulunk az a 30-40 km-t legyűrni, hogy szaldgálhassunk :) napozhassunk a réten. A tó és a belefutó patakok, folyók ugyanolyan tiszták voltak, mint a levegő. A vizben leláttunk az aljára, a levegő meg kb mintha a Börzsönyben sétálnánk. Pedig azért volt forgalom rendesen. A szökőkutak meg ... mintha a csap lenne a szobában, csak nagyobban. tiszta ivóviz, no alga, no kosz, no problem. :) Igy is lehet...
Vagy 5 órát császkáltunk Mikivel.  Hazaérés, eldölés alvás volt az esti program. Ebben jók vagyunk :D
Pénteken úgy döntöttünk, hogy a netért bosszúból, és egyéb pénzügyi megfontolásokból leesszük a 26 petákos reggelit. :) Nem is okoztunk csalódást. De jól is esetett egy fél ananász és kevás görögdinnye után Lazacos, vajas zsömlé(ke)t benyomni. A nassként evett lekváros hogyishijják és a gyümölcssaláta már csak javitani tudott a közérzetemen és az evés élvezetén. :) A reggelit kipihegtük délig, amikorra jött értünk a taxi. Bőrülés, légkondi, nagy merci, ajtót előre nyitó sofőr... googlihoz be. Miklós karattyolt valami ismeretlen német nyelven a recepciós lánynak, aki ennek eredményeképp telefonált: "Szia Baálzs, megjöttek a vendégeid". Jah, hát igy azért egyszerűbb :-D Valami gépbe a DELL billentyűzeten bepötyögtük a nevünket és a vendéglátónk nevét, és már jött is ki a vendég matrica. Badge nem jár, csak oda mehetsz ahova visznek. fotózni tilos. A cég télleg úgy néz ki, mint ahogy a képeken látható (http://baubid.hu/baubid/portal/iodisp?nev=google_iroda), nem is erről mesélek, hanem inkább az egyebekről, ami nem látszik a fotókon.
A zürichi a google kb 4. legnagyobb irodája, és még 2 szint tök üres az egyik épületben... :) Az, hogy minden emeleten van valami téma, és a köré tervezték a design-t, egy dolog. Igy ledd Federer a neve az egyik felvonónak, aminek az ülése teniszlabdákból van, az asztala meg teniszpálya festésű. (igen valami focistáról is neveztek el felvonót, ott muvües a pad...) Ami tetszett az az, hogy mindenhol, ahol szabad falfelüet van, -és érdemes-, megjelenik a google felirat. vagy annak valami változata, designja. vagy virágok vagy fénycső vagy festés akármi. Persze a konyhákban is google-s bögrék vannak, de erről mindjárt... Szóval amikor Balázs megérkezett, elvitt minket ebédelni. Mert a reggeli, ebéd, vacsora jár alanyi jogon. 2-3-4 féle főfogás, süti, gyümölcs, üccsi, frissen facsart levek... as you want. mi épp sri lankai hétbe csöppentünk, igy a kaja kicsit csipős volt, de finom. rákot ettem rizzsel. :) Közben beszélgettünk magyarokkal. kb 20an lehetnek az kb 500 alkalmazottból. mindenki más projekten dolgozik. Sőt, 2 évente javasolják, hogy projektet válts, ha van rá lehetőség, és akarod is. A lehetőség általában adott. :) Kiderült még, hogy céges levlista sok van, és a google groupsot használják .:) (de levelezésre, meeting organizationra az outlookot :) ) Ebéd után bejártuk az épületeket. Könyvtár, játszó szobák, pihenőszoba (mazzsásággyal, káddal -alvásra!-, erdőhang szimulátorral a madárcsicsergésért, horkolásra az alvó kollega álltal... :) ), és mikro, mini meg normális konyhák. Mindegyikben csoki, ropi, nyalóka, kenyér, felvágott, vaj, KV, üccsi, gyümölcs, gyümölcslé, kávégép(ek), tea szóval bármi, amit ennél innál bármikor napközben. Ha elfogy, nemsokára jönnek és feltöltik. Ezek után megértettük a Google15-t is. +15 pounds az első 1-2 hónapban a súlyodra... :)
Persze, csúsztunk a tűzoltó létrán, játszottunk air hockey-t, megnéztük a csocsóasztalokat, felküdtünk a mazzsáságyban -Miki a kádban pinet 10 percet :) -ettünk csokit, ittunk kvt, beszélgettünk, kipróbáltuk a sifelvonó-tárgylókat, a mindenhol ott lévő babzsákfoteleket... Nem wiiztünk, nem pléjsztéjsönöztünk, nem használtuk a konditerem profi gépeit és nem csúzdáztunk. De megtudtuk, hogy belépéskor választhatsz hogy: 2db 24"es vagy 1db 30"as monitort kapsz. ÉS hogy az asztali géped mellé aláms vagy windózos laptopot kapsz. És láttuk, hogy valóban kutyabarát munkahely. nem egy iróasztal mellett feküdt ott a kutyus a gazdi mellett... (persze családtagok is behozhatók néha ebédelni, játszani, ilyesmire is..., akár rendszeresen.) Technikai dolgokat nem nagyon tudtunk meg. de ez igy volt várgató. :)
Ami még tetszett, hogy van nekik egy Tech Stop-juk. odamész, hogy nem megy a géped, vagy kell még memória, vinyó vagy bármi ITs nyűgöd van, akkor megoldják. Mármint hogy akkor, ott, azonnal. És Április elsejény azt játszották, hogy hogy mehet ez más cégeknél....csak akkor csináltak bármit is, ha 3 példányos manager által aláirt kérvényt hoztál. lehet igy is.
A látogatás végén még egy jó órát beszélgettünk Balázzsal Zürichról, túrákról, árakról, cégekről, aztán finoman kidobott minket. Jól tette. :) Megnéztük a környéket, sütkéreztünk egy kicsit, aztán jött a taxi, vissza a hotelbe.
Vettünk egy napos bérletet, és széjjel villamosoztuk magunkat. Voltunk a kikötőben, a Vörösmartyn, aztán felvillamosoztunk-sétáltunk az egyik budai hegyre. A Szép kilátásért strasse a nevét hozta rendesen. Nem is tudom leirni azt a látványt, ami elénk tárult. Még jó, hogy az ilyet fényképekkel szoktam megoldani... :) Az idő kitisztult előző nap óta, igy messzebbre láttunk el, (amiben azért a magasabb nézőpontunk is sokat segitett. :) ) Napsütés, szikrázó hó, zöldellő rétek, vakitó kék ég, sötétkék tó, friss levegő, csend, béke nyugalom. Ha itt kéne laknom, azt hiszem nem kezdenék őszülni. :)
A hegyre felfelé sétáltunkban láttunk gyönyörű villákat, csodás autókat. Pláne amikor jött apjuk, beállt a garázs elé a piros porshe-val. A garázsban állt az ugyanolyan fehér ótó. gondolom az volt a hétvégi... vagy anyjuk bevásárlósa?:)
Szombat reggel megkóstoltunk mindent amit pénteken kihagytunk a reggelinél. (persze a szokásos menü elfogyasztása után:) ) Aztán pakolás, kiköltözés. A cuccunkat otthagytuk a recepcijón, és bementünk a faluba. Másik helyet célotzunk meg, vártuk a még szebb kiltást. Hát itt pont kilátóhely nem volt, csak erdő meg golfpálya :) igy rövid túrázás után lefogaskerekűztünk. Sétálgattunka  városban, fotóztam a népeket, a madarakat a vörösmartyn. Ezen a napon már nem volt annyira fura, hogy úgy töltjük az időnket, hogy semmi dolgunk nincs, nem kell időre menni (jó, szombaton már kellett.:) ), nem kell ide menni, oda menni. Ha az az utrca tetszett, akkor arra mentünk, ha ez, akkor erre. Ez az érzés, ez a tudat hozza az igazi pihenést. nem kell semmivel törődni, csak bámulni ki az arcodból, rácsodálkozni ismeretlen dolgokra, élvezettel szemlélni az ismerőseket. Az pedig, hogy nem is értettem a körülöttem lévők beszédét, csak mégjobban sikerült beleolvadni a semmibe. Ezért hálás vagyok, hogy ottlehettem.
Szállodába vissza, shuttle-ra fel, reptérre ki. Ekkor már realizálódott, hogy kicsit megégett mindkettőnk arca a napon sütkérezésben. Legalább látszik, hogy nyaraltunk :D bár semmittevéssel teltek napjaink, a sétába, az útvonalak kitalálsásba belefáradtunk. a gépen csak az volt a szerencse, hogy nem mi ültönk a vészajtó mellett. különben biztos kiszállok, annyi marhaságot sikerült söszehordani mindkettőnknek. :)
Hát kb annyi volt az utazás.
köszi Miki. ;-)

ps: Odafelé a repülőn elhangzott mondatok amikor úgy Sopron környékén voltunk:
"Az ott a Balaton?" ...
"Nem, az a fekete nem viz hanem erdő"
ps2: Képek válogatása közben jutott eszembe, hogy minden közlekedési lámpa LEDes....
ps3: Papirgyűjtés volt Csütörtökön: az összekötözött papirokat kiteszed a ház elé, jön egy teherautó és elviszi.